Miért olyan komfortos az elektromos padlófűtés?

Aki manapság építkezik vagy felújít, számos fűtési megoldással találhatja szemben magát, de olykor – a neten terjedő tévhitek sokasága miatt – nehéz eldönteni, mely információknak érdemes hinni, és melyeknek nem. Többek között az elektromos padlófűtés (más néven villany padlófűtés) is egy olyan fűtési mód, amiről sok egymással ellentétes információt olvashatunk, ezért íródott ez a hiánypótló cikk, amely több, mint 20 év tapasztalatát és tudását foglalja magába.

Mi is az elektromos padlófűtés, és hogyan működik

Az elektromos padlófűtés kiépítése kényelmes megoldást nyújt lakások, irodák, egyéb helyiségek teljes értékű kifűtésére. A rendszer Czinege-SJXFJ fűtőkábellel valósul meg, amit a járófelület alatti betonba helyeznek a szakemberek. Csak, hogy jobban el tudjuk képzelni: a járófelület alatti betonba helyezzük el az elektromos fűtőkábelt, majd erre tesszük a hidegburkolatot, laminált parkettát, vagy vinilt tetszés szerint. A fűtőkábelek a hőt először a betonréteg felé közvetítik, majd miután az felmelegszik, a meleg tovább áramlik a helyiségbe közvetlenül a lábunkhoz. Ez azért fantasztikus, mert a felmelegedett beton – áramszünet esetében is – nagyjából 24 órán át is képes tartani a hőt, és eközben folyamatosan fűteni a helyiségeket. 

Természetesen a padlófűtés betonrétegét az oldalfalak irányából és alulról egyaránt hőszigetelni kell, hogy a hő kizárólag egy irányba tudjon áramolni, mégpedig a lakótér felé.

Kétféle elektromos padlófűtés létezik, a direkt- és a hőtárolós padlófűtés

A kétféle fűtés között a beton vastagságában, a beépítendő teljesítményben, és a működtető áram típusában van különbség.

01 Jellemzően a járófelület alá 6-7 cm betont szoktak tenni, mert ez felel meg a statikai előírásoknak. Ha ebbe a vékonyabb betonrétegbe tesszük az SJXFJ típusú fűtőkábelt, akkor direkt padlófűtésről beszélünk. A kisebb tömegű beton nem képes annyi meleget eltárolni, hogy további árambevitel nélkül 8-10 óráig egyenletes hőt biztosítson a lakásban. Összehasonlítás képen, a gázkazán sem áll le 8-10 órára. Ez lesz tehát a direkt elektromos padlófűtés, amit a kisebb hőtároló képesség miatt kénytelenek vagyunk normál tarifájú árammal üzemeltetni, így biztosítva a folyamatos, komfortos meleget a lakásban. A direkt elektromos padlófűtés működési költségét csökkenteni, csak napelemek felszerelésével tudjuk.

 

02 A hőtárolós padlófűtésnél 10-12 cm betonba kerülnek a Czinege-SJXFJ fűtőkábelek. Ez a betonvastagság már képes annyi meleget magába tárolni, hogy elegendő legyen csak napi nyolc órában kapható vezérelt (korábban éjszakainak nevezett) árammal működtetni. Ennek az ára kb. 40%-kal kevesebb, mint a normál tarifájú. Az alacsony áramtarifa előnye az évtizedekig tartó olcsóbb működési költség. Persze ezt is lehet napelemek felszerelésével tovább csökkenteni.

 

Összességében tehát a villamos padlófűtés kialakítása nem egy nagy ördöngösség, ám a precizitás, és a jól átgondolt kivitelezés itt is nagyon fontos.

A beépítendő elektromos fűtési teljesítményt a helyiség rendeltetését és számolt hőveszteségét figyelem bevéve kell meghatározni. A legtöbben nem tudják megmondani, mennyi a házuk hővesztesége. Ennek kiderítésére való pl. az energiatanúsítvány, ami megmutatja, éves szinten mi az adott épület/lakás hővesztesége. Ha nem állnak rendelkezésre hőveszteségi adatok, akkor a teljes épület falainak, ablakainak hőszigetelési jellemzőitől függően végezzünk kalkulációt. 

A kikalkulált négyzetméterenkénti teljesítményt egyrészt a fűtőkábelek egymás közötti távolságával állítjuk be, másrészt a kábel méterenkénti teljesítményét változtatjuk 6-18 W/m között. A kábelek távolsága – a padlóhőmérséklet egyenletességéért – célszerűen 10-20 cm között legyen. A méterenkénti kábelteljesítményt pedig jól szigetelt háznál alacsonyra 6-8 W/m, rosszul szigetelt háznál 10-18 W/m-re állítjuk be. Akkor lesz komfortos az elektromos padlófűtés, ha a padlófelület legalább 90%-ára terítünk fűtőkábelt. Ha passzívházat kívánunk így fűteni – ahol a négyzetméterenkénti teljesítmény igen alacsony – akkor se növeljük a kábeltávolságot 20 cm-nél nagyobbra, inkább tovább csökkentsük az SJXFJ fűtőkábelek méterenkénti teljesítményét.

Fontos! A vezérelt (külön mért) betáplálást csak napi kb. 8 órában kapjuk, ennyi idő alatt kell „betennünk” a betonba a 24 óra alatt szükséges fűtőteljesítményt. Ebben az esetben tehát a m2-i teljesítményt ne a kalkuláltra méretezzük, hanem annak 2,2-2,4 szorosára. Nem kell megijedni, a nagyobb beépített elektromos fűtőteljesítmény nem okoz nagyobb költséget, hiszen az elektromos fűtési igényt mindenképpen a ház hővesztesége határozza meg.

A fűtőkábelek beépítése

Az elektromos padlófűtés rétegrendje meghatározza, hogy a fűtőbeton alá és a falak mentén is el kell helyezni a hőszigetelést. A külső falak mentén 2-3 cm, alulra legalább 10-15 cm vastagot javasolunk (passzív házaknál az ott előírtakat kell betartani). A vizes fűtéshez hasonlóan itt is ügyelni kell a dilatációs hézagok meghagyására. Célszerű a határoló falak mentés is hagyni dilatációs hézagot. A dilatációs hézag meghatározásánál célszerű figyelembe venni a későbbi burkolat elhelyezhetőségét. A hőszigetelést le kell takarni polietilén fóliával, hogy a betonozáskor a víz, és a híg beton ne szivárogjon a hőszigetelés közé. A fűtőkábelt kígyóvonalban, távtartó segítségével le kell fektetni a fóliára. A betonozás előtt minden egyes fűtőszálon szálfolytonossági vizsgálatot kell végezni. El kell végezni az érintésvédelmi ellenőrzést is (szigetelési ellenállás mérés), mielőtt a betonozás elkezdődik.

A villamos padlófűtés szabályozása

A legelterjedtebb megoldás a helyiségenkénti padlóérzékelős termosztáttal. A fűtött betonba ágyazott hőmérsékletérzékelő segítségével a termosztáton beállítjuk a kívánt padlóhőmérsékletet, így az igényeknek megfelelően kapcsolja be és ki a fűtést. Az elektromos padlófűtés jól szabályozható bármilyen okos rendszerrel, vagy WiFi-s termosztáttal is. 

Csak a beton teljes megkötése, de minimum 4 hét után szabad bekapcsolni a fűtést.

Kinek ajánlott elektromos padlófűtést választania?

Villamos padlófűtéssel bármilyen lakóhelyiséget, irodát, raktárat, sportlétesítményt teljes értékűen ki tudok fűteni. A teljesítmény tág határok között változtatható, Wifis vezérlőkkel távolról is szabályozható. A ma annyira divatos napelemekkel megtermelt áram felhasználásával, akár nulla működési költséget is el tudok érni. Összesítve meggyőződésem, hogy bárki nyugodtan választhatja új építésnél, felújításnál az elektromos padlófűtést.

Milyen előnye van az elektromos hőtárolós padlófűtésnek?

Azért is nagyon tanácsos ezt a fűtést választani, mert a kivitelezésből kifolyólag nincsenek a rendszerben kopóalkatrészek, vagyis sok évtizedekre is letudhatjuk (az első elektromos padlófűtést 1983-ban csináltuk, ami azóta is karbantartás nélkül üzemel!!) a fűtés körüli gondokat, ugyanis nem igényel karbantartást. De persze azért ne bízzuk a véletlenre: az elektromos fűtés biztonságát és tartósságát azzal növeljük, hogy egy helyiségbe soha nem egyetlen fűtőkábelt építünk be, hanem egymással párhuzamosan legalább kettőt, nagyobb szobákba többet. A fűtőkábelek lefektetése mindig egymással párhuzamosan, a teljes felületen történik, a megfelelő kábeltávolságot (10 – 20 cm) pedig műanyag távtartó biztosítja. A fűtőkábelek párhuzamos fektetése azt eredményezi, hogy ha egy fűtőkábel esetleg kiesik, akkor sem marad fűtetlen felület. A betonban történő egyenletes hőeloszlást a fűtőkábelek környezetében elhelyezett vashálóval is növelhetjük.

01 A hőtárolós padlófűtési rendszer további óriási előnye, a kiváló hőtárolási képesség. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti, mindegy mikor kapom az áramszolgáltatótól a vezérelt áramot, a lakásban mindig egyenletes meleg van. Ugyanis a vastag – jól szigetelt beton – több mint egy napra elegendő meleget tárol magában. Így nem befolyásolja semmi a napi 24 órás egyenletes hőmérsékletet.

 

02 Az elektromos padlófűtéssel szemben egy gázzal működő vizes padlófűtésnél meg kell vennünk a gázkazánt, ami már önmagában nem olcsó mulatság, plusz azt évente ellenőriztetni és karbantartatnunk kell, amit a szakemberek szintén nem ingyen végeznek – és akkor még csak az állapotfelmérésen vagyunk túl, nem esett szó az alkatrészek esetleges cseréjéről, illetve azoknak az áráról sem.

 

03 Ha gázfűtést választunk, akkor még a gázbekötési tervvel is bajlódni kell, illetve az engedélyeztetéssel is. Figyelnünk kell a rendszer légtelenítésére, a csövekben áramló víz hőmérsékletére, a keringtető szivattyú vízkövesedésére, és még számos olyan dologra, amivel csak azok foglalkoznak szívesen, akik ezt választották hivatásuknak. Ám a legtöbb ember inkább olyan fűtésre vágyik, ami magától teszi a dolgát, nem kell rá különösebb figyelmet fordítani, és főleg nem utólag (újra és újra) fizetni miatta. Ha építkezünk vagy felújítunk, akkor biztonságot, megbízhatóságot és nyugalmat szeretnénk a pénzünkért, amit elektromos padlófűtéssel maradéktalanul meg is teremthetünk magunknak. És az elektromos padlófűtés előnyei közé tartozik az is, hogy nem kell hozzá kéményt kiépíteni, így az ezzel járó költségektől is mentesülhetünk, nem beszélve a kéményellenőrzéssel járó hercehurcákról és további kiadásokról.

 

Sokan keresnek nálunk “infra padlófűtést”. No hát ez a fából vaskarika kategóriája, ami sajnos igen elterjedt az interneten, sokakat megtévesztve. Mi is az igazság? Fizikából tanultuk, hogy minden meleg felület infrasugarakat bocsát ki a nála hidegebb felületek/tér felé. Ez mindig is így volt, mégsem hívtuk a cserépkályhánkat, vagy a vizes padlófűtésünket infrafűtésnek. Csak amióta a köztudatban divatos és keresett lett az infrafűtés, azóta bármit annak kínálva könnyebb eladni a kétes minőségű terméket is.

Mit kell kötelezően figyelembe venni a fűtési rendszerünk költségeinél?

Érdemes minden szempontot belekalkulálva összehasonlítani az árakat, mikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy gázzal vagy villamos energiával érdemesebb-e fűteni? Továbbá sokszor megfeledkezünk a hatásfok és a hőveszteség fogalmáról is, ami szintén jelentősen megbolygatja ezt az egyébként is több ismeretlenes egyenletet.

Röviden a gázos és az elektromos fűtés hatásfokról

Korábban vizsgálták a gázos készülékek változó üzemi viszonyok közötti hatásfokát. Erre azért volt szükség, mert az ismertetőkben a hatásfokot a maximális terhelés mellett adják meg. Azonban ezek a fűtőkészülékek csak a fűtési szezon igen kis részében – gyakorlatilag alig néhány napig – üzemelnek teljes terheléssel, és a meteorológiai-statisztikai adatok szerint a fűtési szezon több mint 80%-ában a tüzelőberendezés terheltsége még az 50%-ot sem éri el. 

Tehát a fűtési szezon döntő többségében nem hozzák az igazi/prospektusban szereplő hatásfokukat, hanem annál lényegesen kevesebbet. Ehhez képest az elektromos fűtéseknek bármely terhelésnél 99%-os a hatásfoka, és ez nem mese, ez tény. Ez lefordítva azt jelenti, hogy a pénzünkért vásárolt egységnyi földgázból – laikusok számára kiszámíthatatlanul – kevesebb ténylegesen hasznosuló energia keletkezik, mint villamos energia esetében. Ezért is bukik meg minden költségszámítás, ami csak a gázban rejlő energia és a villamos energia költségét kívánja összehasonlítani, hiszen a meghatározó hatásfokkal nem tudunk számolni.

Nagy átlagban kijelenthető, hogy a modernebb gázkészülékek éves átlagos hatásfoka 80% körüli, a régebbiek - őrlángos készülékek, konvektorok - hatásfoka lényegesen kisebb ennél, szemben az elektromos fűtések állandó 99%-os hatásfokával.

Tények és tévhitek az elektromos padlófűtés kapcsán

Még mielőtt belemerülnénk a tévhitek világába, szeretnék válaszolni arra a kérdés, hogy “Miért nincs mindenkinek elektromos padlófűtése, ha ez tényleg ennyire csodálatos?” Nos azért nincs a jó tulajdonságainak megfelelően elterjedve, mert az épületgépészek – akik az épületek fűtését tervezik – többsége nem is tanult erről az iskolában, a vizes fűtésszerelő pedig jellemzően nem ért az elektromos kivitelezéshez. Amikor pedig eljutunk a villanyszerelési munkálatokig, addigra a fűtésrendszer sokszor készen van, vagyis akkor már nem sokat lehet tenni, így az elektromos padlófűtés utólag már nem kiépíthető.

Most pedig jöjjön az 5 leggyakoribb tévhit az elektromos padlófűtés élettani hatásai kapcsán

Elektroszmog

Sokakat aggaszt a kérdés, hogy elektromos padlófűtés esetén nem emelkedik-e az elektroszmog mértéke körülöttünk? A kérdés jogos, hiszen a lakásaink falában elhelyezett több száz méternyi elektromos vezeték, valamint a használatos elektromos berendezéseink nagy többsége, igenis gerjeszt elektroszmogot. Fontos tehát tudni, hogy az SJXFJ típusú fűtőkábelek - legtöbbször egyedüliként a lakásunkban - teljes felületükön árnyékoltak. Ezt az árnyékoló rézszövetet be kell kötni a ház földelésébe pontosan azzal a céllal, hogy levezessék a keletkező elektroszmogot, vagyis hozzánk a lakótérbe ez már nem jut el. Így tehát a fűtőkábelekkel kapcsolatos az összes olyan élettani hatástól való félelem, ami ezzel összefüggésbe hozható, teljesen alaptalan. Kivételt képez ez alól, az egyesek által padlófűtésnek forgalmazott fűtőfólia, ami gyárilag nem rendelkezik árnyékolással.

Szállópor

Másik gyakran felmerülő kérdés, hogy nem növeli-e a szállópor mennyiségét a légtérben? Mivel az elektromos padlófűtés pontosan szabályozható és a padló hőmérséklete is korlátozható, sokkal kisebb mértékben lebegteti a port, mint pl. a vizes padlófűtés. Szintén a professzionális szabályozhatóságának köszönhető, hogy nem tud a lábunk alatt felforrósodni a járófelület. mint ahogy azt sokan tévesen gondolják.

Élettani hatás

Az elektromos padlófűtés élettani hatása is sokakat érdekel, például, hogy nem okoz-e lábdagadást? Korábban már kifejtettem, hogy semmilyen negatív élettani hatást nem eredményez, ám az érdeklődők körében ez gyakran felmerülő kérdés, így visszatérnék rá, hogy egyáltalán ez a közhiedelem miért van még életben?
Persze nem teljesen közhiedelem, mert vannak, akik “helytelenül” túl magas hőmérsékletű vízzel használják a hagyományos fűtésrendszerüket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználók reggel, indulás előtt, alacsonyabb hőmérsékletre állítják a termosztátot, aztán amikor hazaérnek, akkor feltekerik, hogy azonnal meleg legyen. Ez a radiátoros fűtéseknél meg tud történni, de a padlófűtéseknél a tehetetlenség miatt nem. A tehetetlenség azt jelenti, hogy amikor hirtelen feltekerjük a fűtést mondjuk 20 fokról 25-re, akkor a padlófűtés elkezd felfűteni, ám az időbe telik, mire eléri a kívánt hőfokot, ez pedig fokozatossá teszi a hőmérséklet emelkedést, vagyis kizárja annak a lehetőségét, hogy lábdagadást okozzon. Arról nem is beszélve, hogy az elektromos hőtárolós padlófűtésnél ez még kevésbé releváns probléma, hiszen a hőtárolós jelleg miatt reggel sincs hűvös, ha mi azt nem akarjuk.

Terhelhetőség

Vannak, akik azért nem választják szívesen az elektromos padlófűtést, mert attól félnek, hogy egy fűtött betonlapot nem lehet ugyanúgy terhelni, mint egy fűtetlent, ám ez a vélemény minden műszaki alapot nélkülöz, ugyanis műanyag padlófűtő csövek használata, semmiben nem korlátozza a betonlap statikus és teherbíró kapacitását. A betonlap teherbíró képessége egyedül az altalajon - és bizonyos esetekben a hőszigetelésen -, valamint a padlólemez szerkezetén múlik.

Burkolás

Végül pedig az elektromos padlófűtés burkolása lesz a téma. Egyesek szerint elektromos padlófűtés hagyományos fa parketta mellett nem megvalósítható. Sokan azt hiszik, hogy e két dolognak messziről el kell kerülnie egymást, ám ez manapság már nem igaz, ugyanis Blokkwood eljárással készült parketták megjelenése óta ez a probléma is a múlté. A Blokkwood eljárással csökken a fa alakváltoztatási és deformálódási képessége, az évgyűrűk rajzolata pedig számottevően kiemelkedik. A kezelt fa nagyon sokszínűvé alakítható. A végtermék alacsony vízfelvevő képessége miatt akár vizes helyiségek burkolására is alkalmas.
A villamos padlófűtés rétegrendje tehát teljesen megegyezik a vizesével, a létrejövő betonfelületre kerülhet kő-, laminált lap-, vinil-, parafa burkolat is.

Hogyan történik az elektromos padlófűtés vezérlése?

A legjobb megoldás, ha minden helyiségbe kerül egy-egy padlóhőmérséklet-érzékelős termosztát. Ezek gondoskodnak – a lakó beállítása alapján – a funkcionálisan eltérő hőigények kielégítéséről. A termosztát segítségével az adott helység teljesen ki-, vagy egymagában be- is kapcsolható. A termosztátok egy részének költsége is megtakarítható, ha az eleve különböző funkciójú helyiségekbe eltérő teljesítményt építünk be – az adott felületre több fűtőkábelt teszünk. Így egységnyi idő alatt a magasabb teljesítményű – pl. fürdő – jobban felmelegszik, mint a hálószoba.

A hőtárolós padlófűtés költségeiről

Vizsgáljuk meg közelebbről a vezérelt áram fogalmát, ugyanis ez szintén egy csodálatos lehetőség, amit legjobban elektromos fűtésekkel aknázhatunk ki.

A villanyóránk azt méri, hogy hány kW villamos energiát használunk el egy óra alatt. Az elmúlt éveket alapul véve egy 1 kWh elektromos teljesítményért az “A” árszabás szerint lakossági fogyasztóknak kb. 40-43 Ft-ot kell fizetni (ez persze szolgáltatónként minimálisan eltérő lehet). A vezérelt “B” árszabás szerinti villamosenergia-szolgáltatás nem egész nap, csak szakaszosan, a szolgáltató által meghatározott időszakokban érhető el. A szolgáltató naponta, összesen minimum 8 óra időtartamra, de a teljes évben biztosít erre a külön hálózatra áramellátást. Ezzel a megoldással kényelmesen működtethető egy elektromos hőtárolós padlófűtés. A napi 8 órás időszak leginkább a nagyobb hőigényű napszakokban este, hajnalra esik, így a lakótér mindig melegen tartható.

A vezérelt - korábban éjszakainak hívott - 1 kWh elektromos teljesítményért nagyságrendileg 26 Ft-ot kell csak fizetni. A vezérelt áram csak normál díjszabás mellé rendelhető.

“Komfort” árszabás: amennyiben van vezérelt áramköröd, akkor a “Komfort” árszabás biztosítja, hogy több alkalommal, és hosszabb ideig használhassuk a vezérelt mérőre csatlakoztatott berendezéseinket. Naponta összesen legalább 12 óráig kapjuk ezt az áramot, és ezt a tarifát díjmentesen igényelhetjük, ha a vezérelt külön mérést már korábban kialakították.

Ez a számítás pedig megcáfolja azt a szintén tévhitként terjedő állítást, hogy villamos energiával fűteni háromszor olyan drága, mint földgázzal. Egy korszerű elektromos fűtés sokszor még olcsóbb üzemeltetésű is lehet, mint az azonos körülmények között működő, elavult kazán vagy konvektor. Mivel az elektromos fűtés kialakítása lényegesen olcsóbb bármely gázos rendszernél, így a megmaradt pénzt ráfordíthatjuk napelem rendszer kialakítására, amivel akár 0 Ft-os villanyszámlánk is lehet – természetesen csak azután, hogy a napelem rendszer visszahozta az árát (8-10 év).

Ám mivel általában egy házat nem 8-10 évre építünk, hanem adott esetben 30-50 éveket is élünk benne, így mindenképpen érdemes elgondolkodni ezen a megoldáson, főleg, mióta állami támogatást is felvehetünk napelem rendszer kiépítésére. És akkor még arról nem is beszéltünk, hogy környezetvédelmi szempontból is mennyivel barátibb a saját otthonunkban megtermelt energiát használni, ami ugye gázfűtés esetén sehogy sem valósítható meg.

Fűtőszőnyeg vagy fűtőkábel?

Sokan nem tudják, mikor érdemes fűtőkábelt választani, és mikor jobb, ha fűtőszőnyeget alkalmazunk. Gyakorlati szintre emelve ezt a kérdést könnyen választ kaphatunk, ugyanis jellemzően a beépíthető rétegvastagság határozza meg, hogy melyik az optimális megoldás, ugyanis a beépített teljesítmény a legtöbb esetben azonos – tehát ez nem befolyásoló tényező. Fűtőkábel esetében a fentebb leírt eljárásnak megfelelően a betonrétegbe kerül a fűtőkábel, míg a fűtőszőnyeg a csemperagasztóba kerül. Ez pedig azért nagyon jó hír, mert ennek köszönhetően fűtőszőnyeget azok is választhatnak, akik nem 0-ról építkeznek, hanem felújítanak, hiszen elég csak a hidegburkolatot felszedni, vagy felülburkolni. Illetve az is a fűtőszőnyeg előnye, hogy olyan helyeken is beköthető, ahol alacsony a beépíthető padlómagasság.

Milyen rétegrendet igényel az elektromos fűtőszőnyeg?

A megtisztított aljzatra a fűtőszőnyeg öntapadó aljával rögzíthető, ha szükséges csemperagasztóval fixálható. Padlókiegyenlítőbe, vagy flexibilis ragasztóba helyezhető el a fűtőszőnyeg, a lefektetett szőnyegre ezután kerülhet a járólap. Ennél sokkal részletesebben itt írunk a padlófűtés rétegrendjéről.

Hogyan működik az elektromos fűtőszőnyeg?

A fűtőszőnyeg egy olyan vezeték, mely nagy ellenállással rendelkezik, és felmelegszik, ha az elektromos hálózatba kötjük. Ezt követően a hőt leadja a környezetének, esetünkben a burkolólapoknak. Csak, hogy jobban el tudjuk képzelni: a fűtőszőnyeg egy műanyaghálóra felerősített fűtőszálból áll. Az elektromos fűtőszálat teflon szigetelés, fölötte pedig ónozott rézhuzalból szövött árnyékolás öleli körül. A védőföldelést ez utóbbi szolgálja.

Kerámia vagy márvány burkolólapok melegítésére alkalmas. A helyiség fűtéseként kellemes meleg érzetet nyújt a burkolat felületén, ezért olyan helyekre javaslom beépíteni, mint a fürdőszoba, WC, konyha, folyosó vagy nappali, tehát minden olyan helyiségbe, ahol a padlón a kellemes meleg érzet igénye felmerül. Használható főfűtésként, és kiegészítő fűtésként is.

Összegezve a fent leírtakat, akár a hőtárolós padlófűtést, akár a fűtőszőnyeget választjuk, nem lőhetünk mellé - feltéve, ha a fenti szempontokat figyelembe vesszük. Manapság érdemes olyan fűtési megoldásokat választani, amelyek nemcsak a pénztárcánk, hanem a környezetünknek szempontjából is kíméletes, és az elektromos fűtés egy olyan ma létező megoldás, amely mindkét szempontból képes helytállni.