Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében.
Menü
Ön itt jár: > Kezdőlap >

Vajon tényleg megéri az elektromos fűtés?

Ebben a cikkben számszerű példákon keresztül megmutatjuk, hogy mikor olcsóbb az elektromos fűtés a gázfűtésnél, és mikor egyértelműen drágább. Gazdaságos egyáltalán az elektromos fűtés? Ez egy olyan kérdés, amiről mindenki mást mond – pedig a tények nem hazudnak, és én most megosztom veled.

Elektromos fűtés: pro és kontra

allami-tamogatas-akar-elektromos-futesre-is

Az építtetők, felújítók körében szinte mindig óriási vitát vált ki a kérdés: vajon gázzal vagy elektromosan olcsóbb-e fűteni, egyáltalán melyik a legolcsóbb fűtés? Repkednek az érvek és ellenérvek, a számítások és a logikusnak tűnő feltételezések, de valahogy mégsem kerül soha nyugvópontra a téma. Ez annak köszönhető, hogy sokszor azt sem tudjuk megmondani, mit is értünk olcsó fűtés alatt? Azt, hogy nem kerül sokba a beszerzése, vagy azt, hogy olcsó a karbantartása, netán azt, hogy alacsonyabb lesz tőle a havi rezsi számla?

A problémát és a zavart legtöbbször az okozza, hogy nincsenek alaposan körbejárva az elektromos fűtés költségei, és a gázos fűtési rendszerek költségei sem. Nem veszik számításba az összes komponenst, amiből ezek összetevődnek, és nincs minden egyes költségtétel összehasonlítva, illetve rengeteg a pontatlan számítás. Ebben a cikkben most együtt fogjuk megugrani ezeket a bonyolultnak tűnő logikai kérdéseket, és a végére bebizonyítom, hogy

nem is olyan bonyolult ezeknek a kiszámítása, összehasonlítása,

bizonyos körülmények között az elektromos fűtés összességében nem drágább a gázzal működő társainál, sőt!

Ahhoz, hogy a számításaink helyesek legyenek, három különböző költségtételt kell számításba vennünk és összehasonlítanunk:

  1. a beruházási költséget,
  2. a (működési) fűtési rezsi költséget,
  3. és a karbantartás/javítás/felújítás díjait.

Enélkül nem lehet kiszámítani, hogy melyek a leginkább olcsó fűtési megoldások.

Infra- és fűtő panel, illetve elektromos fűtés megoldások webáruháza - Czinege és Fiai Kft.

Már az elején szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy soha nem szabad hallgatni egy olyan “szakemberre”, aki a villanyfűtés vs. gázzal való fűtés kérdésében kizárólag a működési költségek összehasonlítása alapján akar megvetetni veled valami drága készüléket ahelyett, hogy a fűtési költségek egészét vizsgálná, és objektíven alkotna véleményt.

Kiemelten fontosnak tartom a működési költségek mellett a bekerülési/beruházási, és a karbantartási költségek számbavételét is, hiszen bizonyos körülmények között még 20 éves távlatban is meghaladhatják a működési költségeket, tehát a fűtési költségek kiszámításához elengedhetetlen részek.

Az ügyfelek körében gyakran visszatérő hiba, hogy a beruházási és a működési költséget összemossák – vagy valamelyikkel nem számolnak -, pedig ezeknek semmi közük egymáshoz, hiszen az előbbi azt határozza meg, hogy mennyibe kerül az adott rendszer kiépítése, míg a másik azt, hogy mennyibe kerül havi szinten a fenntartása. Ha ezeket nem vesszük figyelembe, akkor olyan tévutakra vihetjük magunkat, amit később a pénztárcánk fog bánni, ezért nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy a fenti tételeket egyesével is össze kell hasonlítani – akár elektromos, akár gázos fűtésről van szó. Továbbá javaslom, hogy legalább 15-20 éves távlatban gondolkodj, mert a tapasztalatok szerint kb. ilyen gyakorisággal kell újragondolni/cserélni a gépészeti elemeket (pl. kazáncsere).

Mit kell tudni a beruházási költségekről?

Az alábbiakban a leginkább közkedvelt padlófűtési módokat fogjuk összehasonlítani. Végig vesszük, hogy egyes esetekben milyen beruházásokra van szükség, majd pedig tényleges, számokban mérhető adatokkal is összehasonlítjuk őket, és kiderítjük, hogy melyik az olcsóbb: az elektromos fűtés kiépítése (és fenntartása), vagy a gázfűtés kiépítése (és fenntartása)?

A 80 m²-es ház

Minden esetben egy 80 m²-es házat veszünk alapul, és egyik padlófűtés kialakításánál sem számolunk a fűtés alá szükséges hőszigeteléssel, a beton költségeivel, mert ezeket mindenképpen – és hasonló költség – mellett alakítják ki. Az egyszerűbb összehasonlítás kedvéért nem számolunk arra sem külön plusz költséget, ha a vizes padlófűtés mellett pár radiátort is felszerelnek. Csak a klímával történő fűtés nem kerül bele az egyenletünkbe, mert meggyőződésem, hogy kizárólagos fűtésként nem tudja azt a lakókomfortot adni, mint az itt összehasonlított megoldások.

De még mielőtt beleugranánk a tények tengerébe, tájékoztatni szeretnélek egy olyan szempontról, amivel mindig kalkulálni kell, ha gázos fűtésről van szó, ez pedig a gáztervezés és engedélyeztetés folyamata. Ez már önmagában sincs ingyen, valamint sok intézni valóval jár, de minden olyan esetben kötelezőnek minősül, ha átalakítási munkálatokat végzünk az otthoni gázrendszeren, vagy ha építkezünk.

A munkálatok csak az illetékes szolgáltatóhoz benyújtott terv jóváhagyását követően kezdődhetnek meg, vagyis ezt a kényelmetlen kezdő lépést nem lehet kihagyni. Most pedig jöjjön a fűtés rendszerek összehasonlítása, és a hozzájuk tartozó számítások, amiket először egy táblázatban fogunk összehasonlítani.

Az első oszlopban a fűtés rendszer típusát határozom meg, a másodikban a bekerülési/kivitelezési költséget, a harmadikban az éves működési költséget, a negyedikben pedig az éves karbantartási költségeket tüntettem fel. A további oszlopok az első, a 10., és a 20. évi összesített költséget tartalmazzák. A költségeket bruttóban számoltam.

Vizes padlófűtés, kombi kondenzációs gázkazánnal

A sort tehát a gáztervezés, engedélyezés kezdi, majd be kell szerezni a kondenzációs gázkazánt, időjárásfüggő vezérléssel. Szükséges továbbá egy HMV (használati melegvíz) tároló, illetve kéményt kell építeni, amihez aztán kéményseprői szakvélemény is kell. Plusz érdemes figyelembe venni még olyan további költségeket, mint a kazán telepítési anyag-, és munkadíj, a beüzemelési költség, illetve a gázvezeték kiépítését is hozzá kell számolni, gázcsonktól az óráig. Csak ezeket követően jöhet maga a vizes padlófűtés kiépítése, minőségi csővel. Az anyagköltséget 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel

Azért a levegős hőszivattyúra esett a választás, mert a talajszondás, vagy a kutas megoldást jelentősen borsosabb áron mérik. Ennél a megoldásnál is számolni kell olyan költségekkel, mint a hőszivattyú telepítésével járó anyag- és munkadíjak, a beüzemelési költség, illetve a fagyvédelmi rendszer. Csak ezeket követően kerülhet kiépítésre a vizes padlófűtés, minőségi csővel. Az anyagköltséget itt is 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat pedig 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel, napelem telepítéssel

Mivel a napelem egy olyan alternatíva, amivel egyre többen terveznek hosszútávon annak érdekében, hogy költséghatékonyan és környezetkímélően jussanak energiához, így a levegős hőszivattyús rendszert napelemmel kombináltam, 1 millió Forint értékben. Ez nem fedezi a ház teljes villamos energiaszükségletét, csak a hőszivattyú működését, így ennél a változatnál a fűtési költséget nullának vettem. A karbantartást 5 ezer Ft-tal megemeltem, mert nemcsak a hőszivattyút, de a napelemet is karban kell tartani.

Elektromos padlófűtés

35 W/m² teljesítménnyel számoltam, illetve egy villanybojler beszerzésével is kalkulálni kell. 80 m² x 35W/m² teljesítmény összesen 2,8 kW áramot igényel (és ugye ebben az esetben a ház teljes felületén fűtünk), ami kevesebb egy villanytűzhely fogyasztásánál, tehát eszünkbe sem jut hálózatfejlesztést igényelni.

A villanybojler pedig megoldja a használati melegvíz igényt is. Anyagköltségnek 4,5 ezer Ft/m²-t számoltam, ehhez adódik hozzá a kiépítés 4 ezer Ft/m² áron, illetve a villanybojler díja felszereléssel együtt, ami hozzávetőlegesen 100.000 Ft. Érdemes továbbá vezérelt – korábban éjszakainak hívott – árszabással tervezni, mert az jelentősen olcsóbb, mindössze 23,18 Ft/kWh a normál 41 Ft/kWh-ás árszabáshoz képest.

Elektromos padlófűtés napelemmel kombinálva

Elektromos padlófűtés esetében is megvizsgáltam egy napelemmel kombinált változatot. Itt napelem telepítésére 2,5 millió Ft-ot szántam, ami a padlófűtés működését igyekszik fedezni, így ennél a változatnál is nullának vettem a fűtési költséget. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, nem fogy el a melegvíz.

Mi a tanulság a táblázatból?

Az új építésű épületeknél a hőszigetelési előírások betartása azt eredményezi, hogy a teljes fűtési hőigény igen alacsony, így ezt a minimálisan szükséges hőt elektromosan előállítani sem kerül sokba.

Levegős hőszivattyú alkalmazásával a működési költség jól láthatóan kevesebb, mint gázos fűtés esetén, de a lényegesen nagyobb bekerülési költségét csak valahol 15 év múlva hozza vissza. A hőszivattyú évi 62.000 Ft-os működési költségét nullára csökkenteni 1 millió forintos napelemes beruházással lehet. Ám az igen kérdéses, hogy megéri-e, hiszen 16,1 év alatt jön vissza az 1 millió forintod.

Hihetetlen alacsony bekerülési költségével az elektromos padlófűtés toronymagasan vezet. Természetesen a működési költsége ennek a legmagasabb, de a bekerülési költségnél – a gázos/ hőszivattyús fűtés kiépítése helyett – megmaradó 1,16/1,8 millió forintot, működési különbözetben a gázoshoz képest csak 22 év alatt, a hőszivattyúhoz képest 18,5 év alatt hozza vissza.

Infra- és fűtő panel, illetve elektromos fűtés megoldások webáruháza - Czinege és Fiai Kft.

A 160 m²-es ház

Most pedig a 160 m²-es házhoz tartozó számítások következnek. Az első oszlopban itt is a fűtés rendszer típusa látható, a másodikban a bekerülési/kivitelezési költség, a harmadikban az éves működési költség, a negyedikben pedig a karbantartási költségek. A további oszlopok az első, a 10., és a 20. évi összesített költséget tartalmazzák, és az összeget ezúttal is bruttóban számoltam.

A hőszivattyú, illetve a napelem beszerzési és beépítési költségeit árajánlatok alapján kalkuláltam, a hőtárolós elektromos padlófűtés és a hozzá tartozó napelem rendszer adatait pedig saját tapasztalatok alapján határoztam meg.

Vizes padlófűtés, kombi kondenzációs gázkazánnal

Ahogy a 80 m²-es ház esetében, ezúttal is gáztervezéssel és engedélyezéssel indítjuk a sort, majd be kell szerezni a kondenzációs gázkazánt, időjárásfüggő vezérléssel. Be kell szereznünk egy HMV (használati melegvíz) tárolót, kéményt kell építtetni, amihez úgyszintén szükséges a kéményseprői szakvélemény. Itt is gondolni kell olyan további kiadásokra, mint a kazán telepítési anyag-, és munkadíj, a beüzemelési költség, illetve a gázvezeték kiépítését is hozzá kell számolni, gázcsonktól az óráig. Ezeket követően kezdődhet a vizes padlófűtés kiépítése.
Az anyagköltséget ugyanúgy 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat 4 ezer Ft/m²-nek vettem. (Az ingyenes bekötés miatt nem számoltam a gázóra bekötési költséggel sem.)

Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel

Ahogy a kisebb méretű ház esetében, itt is a levegős hőszivattyúra esett a választás, mert a talajszondás, vagy a kutas megoldás egyértelműen drágább. Plusz költségekkel – mint a hőszivattyú telepítésével járó anyag,- és munkadíjak, a beüzemelési költség, illetve a fagyvédelmi rendszer – ezúttal is számolni kell. Csak ezeket követően kerülhet kiépítésre a vizes padlófűtés, minőségi csővel. Az anyagköltséget itt is 4 ezer Ft/m²-nek, a munkadíjat pedig 4 ezer Ft/m²-nek vettem.

Levegős hőszivattyú, időjárásfüggő vezérléssel, napelem telepítéssel

80 m²-es házra vonatkoztatva is számoltunk napelem rendszer telepítéssel a levegős hőszivattyú mellé, így érdekes ugyanezt 160 m²-re számolva is megnézni. Ezúttal 1,65 millió forintot szántam napelemre. Ez az összeg nem fedezi a ház teljes villamos energia igényét, csak a hőszivattyú működését, viszont ennek köszönhetően a fűtési költséget továbbra is nullának vehetjük. A karbantartást 5 e Ft-tal megemeltem, mert nem csak a hőszivattyút, de a napelemet is karban kell tartani.

Elektromos padlófűtés

35 W/m² teljesítménnyel számoltam, illetve egy villanybojler beszerzésével is kalkulálni kell. 160 m² x 35W/m² teljesítmény összesen 5,6 kW áramot igényel (ebben az esetben is a ház teljes felületén fűtünk), ami viszont már meghaladja az átlagos fogyasztást, vagyis hálózatfejlesztésre lesz szükség. Erre 100 e Ft-ot számítottam fel, a villanybojler pedig megoldja a használati melegvíz igényt is. Anyagköltségnek 4,5 ezer Ft/m²-t számoltam, ehhez adódik hozzá a kiépítés 4 ezer Ft/m² áron, illetve a villanybojler díja felszereléssel együtt, ami hozzávetőlegesen 140.000 Ft. Érdemes továbbá vezérelt – korábban éjszakainak hívott – árszabással tervezni, mert az jelentősen olcsóbb, mindössze 23,18 Ft/kWh a normál 41 Ft/kWh-ás árszabáshoz képest.

Elektromos padlófűtés napelemmel kombinálva

Elektromos padlófűtés esetében is számításba vettem egy napelemmel kombinált verziót. Itt napelem telepítésére 4,4 millió Ft-ot szántam, ami igyekszik fedezni a padlófűtés működését, vagyis ebben az esetben is nullának tekinthető a fűtési költség. További előnye a napelemes rendszernek, hogy a villanybojler szinte egész nap tud működni, melynek eredményeként nem fogy el a melegvíz.

Mi a tanulság a 160 m²-es házra vonatkozó táblázatból?

Talán arra számítottál, hogy az alapterület duplázása jelentősen megváltoztatja majd a költségarányokat, ám ez nem így történt.

Levegős hőszivattyú alkalmazásával a működési költség látványosan csökkent a gázoshoz képest, viszont a jelentősen megnövekedett bekerülési költséget csak nagyjából 15 év múlva egyenlíti ki. A hőszivattyú évi 99 e Ft-os működési költségét csak akkor lehetne nullára redukálni, ha napelem rendszerrel kombinálnánk, ám a telepítési költséget (1 millió 650 e Forint) csak 16,6 év alatt hozná vissza, így nem biztos, hogy ez a legjobb választás.

Összehasonlítva a lehetőségeket, illetve az alapterületet, ezúttal is az elektromos padlófűtésnek a legalacsonyabb a bekerülési költsége. Bár az tény, hogy a megnövelt alapterület miatt az éves költsége is magasabb, így ennek a kiegyenlítéséhez több napelemre van szükség.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy kb. 20 év után a gázos és hőszivattyús rendszerekre újból nagy összegeket kell költeni, ugyanis a főbb egységeket sajnos cserélni kell. A jelenlegi szakmai álláspontok szerint egy gázkazán vagy egy hőszivattyú 15-18 év alatt válik korszerűtlenné, ami azt jelenti, hogy cserére szorul.

Elektromos padlófűtés esetében azonban ezekkel nem kell számolni, ahogy a napelemek élettartama is jóval hosszabb a fentieknél. Szakmai cikkek alapján a 20 éve – Németországban – felszerelt napelemek ma is kb. 80-85%-os hatásfokkal termelnek, biztosítva a közel nulla költségeket. Arról nem is beszélve, hogy az ehhez kiépített villamos teljesítmény azt is lehetővé teszi, hogy otthon töltsd az elektromos autódat.

Amire sokan nem gondolnak...

Infra- és fűtő panel, illetve elektromos fűtés megoldások webáruháza - Czinege és Fiai Kft.

Sokszor az okozza a problémát, hogy az új építésű házak fűtési költségeinek tervezése során jellemzően alul kalkulálják a bekerülési költségeket, így a beruházás végén sokszor elfogy az illető anyagi kerete. Ebből kiindulva adja magát a kérdés, hogy nem lenne-e eleve jobb egy alacsonyabb bekerülési költségű fűtési megoldásban gondolkodni, ami később napelemmel kombinálható?

A legkisebb beruházási költsége tehát az elektromos padlófűtésnek van. Ha a beruházás végére nem marad keret napelem rendszerre, a fűtés akkor is kifogástalanul működik, a napelem pedig később is bármikor kiépíthető. Arról nem is beszélve, hogy a vizes fűtési rendszer és kazán sok alkatrészből áll, melyek egy idő után elromolhatnak, megkophatnak, így évek múltán számolni kell a megnövekedett karbantartási költségekkel. A kéménybélelés, építés rengeteg plusz költséggel jár, és a kazánnak is külön hely kell, ami az otthonod hasznos területéből von el helyet – teljesen feleslegesen.

Azt sem véletlenül említettem, hogy érdemes hosszútávban, mondjuk 20 évben gondolkodni: ennyi idő után ugyanis a gázos és hőszivattyús rendszereknél újabb komoly összegű beruházással fogjuk szembe találni magunkat, a főbb egységek teljes cseréje miatt. A mai szakmai álláspont szerint a hőszivattyú fűtés hátrányai közé sorolható, hogy 15-18 év alatt biztosan korszerűtlenné válik, vagyis cserére szorul – és ugyanez igaz egy gázkazánra is. Az elektromos fűtésnél, és a napelemnél nincs ilyen költség. Szakmai cikkek alapján a 20 éve – Németországban – felszerelt napelemek ma is kb. 80-85%-os hatásfokkal termelnek, biztosítva a közel nulla költségeket.

Milyen fűtési teljesítményre van szükségem?

Ez egy nagyon fontos kérdés, ugyanis sokan abban a tévhitben élnek, hogy a kisebb fűtés, és a kisebb beruházás végül pénzt spórol az ügyfélnek. Hosszabb távon azonban ez pont az ellenkezőjét eredményezi, ugyanis, ha a szakember a tervezés során alul méretezi a – jellemzően vizes – padlófűtésünket, akkor a végén többet fogunk fizetni. Furcsa igaz? Hogy lehetséges ez?

Úgy, hogy a nagyobb teljesítményű fűtésrendszert nem kell csúcsra járatni ahhoz, hogy el tudja látni ugyanazt a feladatot, mint a kisebb teljesítményű társai. Csak sajnos a szükséges méretezést nagyon sok szaki nem veszi figyelembe, nem számolják ki pontosan, hanem ránézésre, megszokásból mondanak egy teljesítmény igényt.

Aztán pedig jön a kivitelező, aki általában fix áron végzi el a munkát, neki pedig jobban megéri kevesebb csövet venni, mint amennyi szükséges lenne, hiszen a padlófűtés technikailag kevesebb csővel is működni fog – és a legtöbben nem jönnek rá a turpisságra.

Persze nem állítom, hogy mindenki gazember, de az tény, hogy sokan nem rendelkeznek kellő tudással, és azt gondolják, hogy a kisebb kiadással spóroltak nekünk, pedig pont az ellenkezője történt. Ez a tévhit azért is alakult ki, mert megmaradt bennünk régebbről az a rossz szokás, hogy reggel, munkába induláskor levesszük a fűtést – ami miatt estére jelentősen lehűl a lakás -, este pedig max teljesítményen dübörögtetjük, hogy minél hamarabb elérjük újból a kívánt hőmérsékletet.

czinege-elektromos-padlofutes

Ez pedig nem jó, mert összességében többet fizetünk, mintha 20 ⁰C-on hagytuk volna egész napra a fűtést. És ez még a jobbik eset, mert történhet olyan is, hogy az alulméretezett fűtési rendszer egyszerűen nem tudja kifűteni az adott helyiségeket, emiatt pedig a téli hónapokban fázni fogunk – a bővítés pedig igen keserves kiadással járna.

Sokszor keresnek meg engem is azzal, hogy adjak egy legkisebb – hiszen az a legolcsóbb – infrapanelt, mert az érdeklődő ki szeretné próbálni, hogyan fűt, és meglepődnek, amikor nem teszek eleget a kérésüknek. Egyszerűen azért nem, mert nem akarom, hogy bárki is előzetes méretezés nélkül használjon infrapaneleket, aztán pedig megjelennek olyan “elektromos fűtés vélemények”, hogy ez egy marhaság, mert nem ad meleget, csak a villanyórát forgatja.

Mennyibe kerül az elektromos áram?

Tegyük fel, hogy a helyes méretezés megtörtént, és most vizsgáljuk meg azt, hogy villany fűtés esetén milyen árszabások közül választhatunk.

2020-ban 1 kWh elektromos teljesítményért az „A” árszabás szerint lakossági fogyasztóknak kb. 41 Ft-ot kell fizetni, ami áramszolgáltatónként valamelyest eltérő lehet. Jó hír azonban, hogy nem vagyunk kötelesek ezt az árszabást választani, ugyanis vannak még egyéb lehetőségek is, mint például a vezérelt “B” árszabás – amit korábban már említettem.

A vezérelt – korábban éjszakainak hívott – „B” árszabás szerinti villamosenergia-szolgáltatás nem egész nap, csak szakaszosan, a szolgáltató által meghatározott időszakokban érhető el. A szolgáltató naponta, összesen minimum 8 óra időtartamra biztosít erre a külön hálózatra áramellátást. Vezérelt áramkörről működtethető berendezések: bármely, szakaszosan is biztonságosan üzemeltethető, fixen (nem dugaszolhatóan) csatlakoztatott felhasználói berendezések.

Általában az:

  • elektromos forróvíztárolók (villanybojlerek),
  • hőtároló kályhák,
  • beépített fűtőkábelek

működtethetőek ezen kedvező árszabás szerint.

Ebben a konstrukcióban 1 kWh elektromos teljesítményért kb. 23 Ft-ot kell csak fizetni. Fontos, hogy itt nincs fűtési időszaki korlát, illetve, hogy csak normál díjszabás mellé rendelhető.

Ezt az árszabást szoktam ajánlani azoknak, akik elektromos hőtárolós padlófűtésben gondolkodnak, hiszen a járófelület alatti kb. 10 centis betonréteg kiválóan fel tud melegedni 8 óra alatt a fűtőkábelek által, a fennmaradó – kvázi fűtetlen – órákban pedig ontja magából a kellemes meleget, biztosítva a hőtárolós jelleget.

„Komfort” árszabás: amennyiben van vezérelt áramköröd, akkor a „Komfort” árszabás biztosítja, hogy több alkalommal, és hosszabb ideig használhasd a vezérelt mérőre csatlakoztatott berendezéseidet. Naponta összesen legalább 12 óráig kapod ezt az áramot, így már szinte hőtároló képesség nélküli elektromos fűtőberendezésekkel is tudsz fűteni, mert naponta 12 óráig nem kell, hogy működjenek. Ezt a tarifát díjmentesen igényelheted, ha a vezérelt külön mérést már korábban kialakították. (Forrásért kattints ide.)

A „H” árszabást külön mért módon veheted igénybe, október 15. és április 15. között, meghatározott jósági fokot meghaladó hőszivattyúk/klímák üzemeltetésére. „H” árszabásnál 1 kWh elektromos teljesítményért kb. 23 Ft-ot kell fizetni. Napszaktól függetlenül egész napos vételezési lehetőséget biztosít. Azonban figyelni kell, mert ha a fűtési időn kívüli hónapokban (nyáron), pl. hűtésre használod a hőszivattyút, akkor azt az „A1” – a sokkal drágább – árszabással fogják neked elszámolni.

Mennyibe kerül a gáz?

A földgáz átlagos fűtőértéke: 34 MJ/m³. Mivel 3,6 MJ = 1 kWh, így 1 m³ gáz 9,44 kWh-nak felel meg. A földgáz bruttó ára lakosság részére 2020-ban = 119 Ft/m³ (ez szolgáltatónként kissé változhat.), plusz fizetned kell fogyasztástól függetlenül kb. 12 000 Ft/év alapdíjat. Tehát az 1 kWh fűtési teljesítmény gázból matematikailag legalább 12,5-13 Ft-nak felelne meg, ha a gáz fűtőértékét 100%-ban ki tudnánk nyerni!

De sajnos nem tudjuk - és ez tény!

Ugyanis gázfűtésnél soha nem beszélhetsz – esetleg álmodhatsz – 100% körüli hatásfokról. Csak gondolj bele, odatennéd a kezedet a gázkéményed végéhez? Persze, hogy nem, hiszen forró, és megégetné.

Ez a meleg a házadban van, vagy csak fizettél érte?

A kéményen – és máshol – elvesző melegért a fűtési szezonban ugyanúgy fizetsz minden nap, ám ez valójában ablakon kidobott pénz. A jelenleg működő gázos fűtések átlagosan 70-80% közötti hatásfoka mellett egységnyi „meleg” előállítása hasonló költség, mint egy elektromos padlófűtésnél, amit természetesen vezérelt „B” árszabás szerint fizetsz. Elektromos fűtés esetében azonban a meleg végig az otthonod falai között marad, hiszen az 99%-os hatásfokkal dolgozik.

Az elektromos padlófűtés másik fontos előnye, hogy a megfelelő komfortérzetet a levegő alacsonyabb hőmérsékleténél is biztosítja. Tudvalevő, hogy 1 ⁰C-kal alacsonyabb hőmérséklettel, 5-6% fűtési költség is megtakarítható, tehát az elektromos padlófűtésnél lényegesen kevesebb energia előállítása mellett is komfortosan érzed magad.

Mint látod, rengeteg dologból tevődik össze az, hogy hó végén mennyi lesz a fűtésszámlánk, de szerencsére a fentebb kifejtett részletek mind-mind előre látható, tervezhető, és kiküszöbölhető tételek. Főleg elektromos fűtés esetében, amelynél tényleg megteheted, hogy akár tizedes pontossággal állítod be a kívánt hőfokokat.

Most már azt is tudjuk, hogy a fűtési költség nem csupán a beépített teljesítménytől, hanem részben az általad beállított belső hőmérséklettől, de leginkább a beépített hőleadó hatásfokától függ. A hőleadó hatásfokát nézve a hőszivattyú a legmagasabb értéket adja – csak kérdés, valaha megtérül-e a beruházása -, azután mindenképpen az elektromos fűtés következik a maga 99% körüli hatásfokával, valamint olcsó beruházásával, és minden más fűtési mód, csak ennél jóval alacsonyabb hatásfokkal dolgozik.

Összegezve tehát ez az elektromos fűtés 5 legvonzóbb előnye

1. Alacsony beruházási költség

Az elektromos fűtés esetében a beruházási költség jellemzően alacsonyabb, mint bármilyen más fűtési módé, hiszen nincs szükség gáztervre, kémény kialakítására, kazánházra, stb.

2. Nincs karbantartási költség

Mivel az infrafűtés, elektromos radiátor, direkt padlófűtés vagy elektromos hőtárolós padlófűtés nem igényel karbantartási munkálatokat, a használóját megkíméli mindenféle karbantartási díjtól. Ez két dolognak köszönhető: az egyik, hogy az elektromos fűtések nem tartalmaznak olyan kopóalkatrészeket, amelyeket bizonyos időközönként cserélni kell, emiatt pedig ellenőriztetni sem kell a működésüket, így felülvizsgálati díjat sem kell fizetni.
A másik ok, ami miatt az elektromos fűtésnek nincs karbantartási költsége, hogy a meleg levegő - a gázzal működő fűtésekkel ellentétben - nem égési folyamatok révén jön létre, vagyis nincs égéstermék, ergo mérgező gázok sem keletkeznek. Tehát kijelenthetjük, hogy az alkalmazása nem hordoz magában semmilyen ellenőrzést igénylő veszélyforrást.
Bizonyára te is hallottál már olyan tragédiákról, amelyeket szén-monoxid-mérgezés okozott, a korszerűtlen, nem karbantartott fűtés rendszer miatt. Ilyen veszélyekkel elektromos fűtés esetén nem kell számolnod.

3. Bárhova helyezhető

Mindannyiunknak az a célja, hogy otthonunk minden szegletében egyformán kellemes meleg legyen - de ezzel együtt azt is szeretnénk, ha nem venne el túl sok teret a fűtési rendszer a lakótérből. Persze mondhatjuk, hogy a radiátorok vékonyak, a falhoz vannak rögzítve, ezért nem foglalnak sok helyet, de ne felejtsük el, hogy attól még a radiátor közelébe nem tehetünk kanapét, asztalt, TV-t vagy szobanövényt, hiszen ezek jelentősen leárnyékolják a meleg terjedését, illetve káros is lehet rájuk nézve a nagy hő.
Elektromos fűtés esetében ezt is elfelejthetjük, hiszen hőtárolós padlófűtés esetében fűtőhálót/fűtőkábelt helyezünk a padló alá, vagyis egyetlen négyzetcentit sem veszünk el a hasznos lakótérből. Ha pedig infrapanelt választunk, akkor azt akár a falra/mennyezetre is szerelhetjük, ahol szintén senkinek sem lesz útban.

4. Nem káros az egészségre

Korábban már beszéltünk a mérgező gázok hatásairól, és arról, hogy ezek akár emberéletekbe is kerülhet. Elektromos fűtés esetén ilyenekkel egyáltalán nem kell számolni, sőt, elektroszmoggal sem, hiába állítják ezt sokan.
Az elektroszmog az elektromos berendezések által kibocsátott elektromágneses sugárzás elnevezése. Elektroszmog termelésére bármi alkalmas, ami elektromos áramot használ a közvetlen környezetedben. Lakásunkban a sugárzást maga az elektromos hálózat, és az arról üzemelő fogyasztók okozzák. (TV, telefon, bármilyen elektromos berendezés)
Elektromos fűtések szempontjából úgy lehet bebiztosítani magunkat az elektroszmoggal szemben, hogy a fűtőkábelt/fűtőhálót letakarjuk sűrű fémhálóval, amit bekötünk a földelésbe. A betonba helyezett fűtőkábel és a járólap-ragasztóba fektetett fűtőszőnyeg azonban már gyárilag, körkörösen be van fonva/szőve sűrű rézhálóval, ami levezet minden keletkező sugárzást.

+1. Elektromos fűtés esetén akár 0 Ft-os fűtésszámlád is lehet

Nem véletlenül mondják, hogy az elektromos fűtés manapság a legjobb alternatív fűtés megoldás. Villamos energiát ugyanis napelem rendszer segítségével is termelhetsz magadnak, nem kell örökké a szolgáltatóktól függened. Ez pedig egy olyan opció, amire kizárólag az elektromos fűtés képes, hiszen gázt nem tudunk megújuló energia révén termelni, főleg nem a kertünkben.
Ingyenes fűtés akkor érhető el, ha napelem rendszerrel kombinálod, akkor 8-10 éven belül megtérül a beruházás, és onnantól kezdve pedig szinte minimális lesz az elektromos fűtés működési költsége, vagyis látványos összegeket spórol neked, életed végéig. Itt újból visszatérnék arra a korábbi kijelentésemre, hogy érdemes hosszabb távban és napelemben gondolkodni, mert így lehet legkönnyebben elérni, hogy energiatakarékos elektromos fűtés tulajdonosa legyél.
Az eddigi gyakorlatban a napelem telepítés elsősorban a normál használati áram kiváltására irányult. Családi házaknál ehhez jellemzően elegendő egy 2-4 kWp-os rendszer, aminek a bekerülése, felületigénye a legtöbb háznál könnyedén megoldható. Főleg új házaknál azonban már tovább gondolkodnak, és teljesen érthetően sokan gázbekötés nélküli házat akarnak építeni.
Nem kell megijedni a nagyobb napelem beruházástól sem, hiszen könnyen kiszámolható, hogy a 2-3x nagyobb rendszer nem kerül 2-3x annyiba. A tervezési, engedélyezési költségek szinte nem változnak, és a kivitelezési költségek sem nőnek arányosan. Egy kisebb inverter áránál, a kétszer akkora is csak kb. 25-30%-kal magasabb. Tehát ha van hely, érdemes nagyobb rendszert telepíteni, mert a megtermelt áramot - a normál használaton felül - fűtésre, elektromos autó töltésére is felhasználhatod. Illetve kérlek, gondolj bele, az elmúlt években melyikből vittél haza többet: gázt fogyasztó berendezésből, vagy elektromosan működő ``kütyüből``?

Elektromos fűtés lehetőségek, típusok - néhány szóban

Infra- és fűtő panel, illetve elektromos fűtés megoldások webáruháza - Czinege és Fiai Kft.

Hőtárolós elektromos padlófűtés

A hőtárolós padlófűtésnél 10-12 cm betonba kerülnek a Czinege-SJXFJ fűtőkábelek. Ez a betonvastagság már képes annyi meleget magában tárolni, hogy elegendő legyen csak napi nyolc órában kapható vezérelt árammal működtetni. Ez, a korábban éjszakai áram néven futó árszabás díja kb. 40%-kal kevesebb, mint a normál tarifájú. Az alacsony áramtarifa előnye az évtizedekig tartó olcsóbb működési költség. Persze ezt is lehet napelemek felszerelésével tovább csökkenteni. Természetesen a meleg megtartásában a padló alá helyezett, és gondosan kialakított hőszigetelés is segítségünkre van, melynek köszönhetően a hő egyetlen irányba tud csak haladni, mégpedig a lábad felé.

Direkt padlófűtés

Jellemzően a járófelület alá 6-7 cm betont szoktak tenni, mert ez már megfelel a statikai előírásoknak. Ha ebbe a vékonyabb betonrétegbe tesszük az SJXFJ típusú fűtőkábelt, akkor direkt padlófűtésről beszélünk. A kisebb tömegű beton nem képes annyi meleget tárolni, hogy további árambevitel nélkül 8-10 óráig egyenletes hőt biztosítson a lakásban (összehasonlításképpen, a gázkazán sem áll le 8-10 órára). Ez lesz tehát a direkt elektromos padlófűtés, amit a kisebb hőtároló képesség miatt kénytelenek vagyunk normál tarifájú árammal üzemeltetni, így biztosítva a folyamatos, komfortos meleget a lakásban. A direkt elektromos padlófűtés működési költségét csökkenteni csak napelemek felszerelésével tudjuk.

Infrapanel fűtés

Az infrapanel a villamos energiát alakítja át 7-10 nm hullámhosszúságú infravörös sugárzássá, mely teljes felületével sugároz a környező térségben. Ez éppen az a fajtája a hőnek, amellyel a Nap melegíti Földünket. Az infravörös sugárzás nem a helyiség levegőjét, hanem a személyeket, falat, bútorokat és a tárgyakat melegíti fel, majd ezekről való visszaverődésük biztosít kellemes hőérzetet.

Pontosan, helyiségenként szabályozható, előre be lehet programozni, így könnyedén be lehet állítani a felhasználó igényeinek és az adott tér funkcióinak legmegfelelőbb hőmérsékletet. Megjelenése esztétikus, tábla alakú lap formájában a legelterjedtebb, és mivel falra és mennyezetre is szerelhető, így nem foglal helyet. Működési költsége napelem rendszerrel csökkenthető.

Elektromos infra radiátor - Climastar

A Climastar infra radiátor egy igazi jolly joker a fűtések világában, köszönhetően az egyedülálló Dual-Kherr technológiának. Magában hordozza egy konvekciós radiátor, egy infravörös fűtőpanel és egy hőtárolós kályha minden előnyét, így pedig könnyedén “legyőzi” ellenfeleit. Nem véletlenül emlegetik úgy a köznyelvben, hogy a hőtárolós elektromos fűtés.

Mi az a Dual-Kherr?

A Dual-Kherr egy szabadalmaztatott szilícium-oxid-alumínium-oxid kompozit duplamagos hőtároló elem, ami miatt a Climastar fűtőtestek jelentős hőmennyiség tárolására képesek, miközben az alumínium-oxid remek hővezetőként biztosítja az optimális hőleadást. A Dual Kherr szabadalmaztatott szilícium kerámia hőtároló elemekre élettartam garanciát biztosít a gyártó, ami nem meglepő, hiszen a Mohs keménységi skálán 10/9-es keménységűnek ítélték (10-es a gyémánt).

IP24-es érintésvédelmi besorolásának köszönhetően védett a kifröccsenő vízzel szemben, így fürdőszobában, mosókonyhában is használható. Kiegészítőként rendelhető hozzá törölközőszárító kar/tartókonzol.

Kültéri elektromos fűtések: rámpafűtés, csatornafűtés

A kültéri fűtések két sztárja a rámpafűtés és a csatornafűtés, ugyanis mindkettő óriási károktól és balesetektől menthet meg minket. A csatornafűtés a nagy téli hidegekben segít nekünk felvenni a versenyt a víz megfagyásával szemben.

  • A felolvadó, majd újra megfagyó jégkárt tesz az ereszcsatornákban és a tetőkön,
  • a lehulló jégcsapok akár súlyos sérüléseket, és anyagi károkat is okozhatnak,
  • az oromfalakon és a vápákban felhalmozódó hó felolvadása, majd újbóli megfagyása is károkat okoz a tetőn,
  • a jég miatt a víz napokon keresztül nem tud elfolyni a csatornában, így a ház falait áztatja, beszivárog a falakba, sérti a vakolatot és beázásokat okoz.

A rámpafűtés a járdák, garázsbejárók fagymentesítésében segít nekünk, ami talán elsőre “luxusnak” hangzik, de valójában nagyon is hasznos. A kritikus kültéri felületeket fűteni kell, bármennyire is „elvetemült” ötletnek tűnik elsőre. Veszélyes területek, amelyekre a rámpafűtés megoldást kínál:

  • a garázsbejáró, amely télen lefagy, és veszélyt jelenthet rád és az autód épségére,
  • a lépcső, ami komoly baleset forrása lehet,
  • a csúszós járda, amin csak különleges balett mozdulatokkal lehet végig menni,
  • az anyagi károk, amelyek ezekből adódnak,
  • a felületek gyakoribb felújítása, amihez a só okozta felmarás, és a fagyás egyformán hozzájárulnak.

Szeretnél közelebbről is megismerkedni az elektromos fűtés egyes típusaival?

Gyere el hozzánk bemutatótermünkbe a 1139 Budapest, Teve u. 9/B szám alá, ahol működés közben figyelheted meg az egyes készülékeket, sőt, akár azt is megnézheted, hogyan épül fel egy elektromos padlófűtés, mit jelent a valóságban a rétegrend, és hogyan néz ki egy fűtőkábel. Ha szeretnél ajánlatot kérni, de nem tudod, melyik elektromos fűtési mód lenne számodra a legjobb megoldás? Ebben is segítünk.

Keress minket telefonon vagy e-mailben:  + 36 (1) 613 9119, +36 (57) 500 190, czinege@czinege.hu, budapest@czinege.hu