Itt a felújítási kényszer, gondolj az elektromos fűtésre!
Talán nem mondunk újat azzal, hogy a megfelelő lakáskörnyezet kulcsfontosságú a mindennapi életminőség szempontjából. Hazánkban mégis sokan élnek beázó, penészes, alapvető komfortot nélkülöző lakásokban. Az alacsony jövedelmű háztartások nagyobb része energetikailag rossz állapotban lévő, szilárd tüzelőanyaggal fűtött családi házakban él, amelyek környezeti és egészségügyi kockázatokat is jelentenek. Ha a leromlott épületeket felújítanák és korszerűsítenék, az sokak számára „áttörést”, környezettudatos megoldást és jelentős megtakarítást jelenthetne. Cikkünkben összeszedtük, milyen, lakóingatlanok korszerűsítését segítő új támogatási forrásokra számíthat hazánk az EU-tól, és kitérük arra is, miért az elektromos fűtésre való áttérés lehet az energiaszegénység felszámolásának és a klímaváltozás elleni harcnak a záloga.
Egy kis rezsitörténelem
Az átlagos lakhatási költségek legnagyobb részét az energiakiadások teszik ki. Éppen ezért a kormány 2013 és 2014 között három lépésben – összességében 20-25%-kal – csökkentette a földgáz, az elektromos áram és a távhő árát. A 2014-ben rögzített árak 2022 augusztusáig változatlanok maradtak. Az akció szépséghibája, hogy egyáltalán nem ösztönözte a fosszilis tüzelőanyagok tudatos és takarékos használatát. sőt, nem kevés esetben túlzott fogyasztásra is sarkallt. Ráadásul a leginkább rászoruló háztartásokat csak minimálisan segítette. A korszerűtlen, szilárd tüzelőanyagot használó háztartások fajlagosan több mint másfélszer annyi energiát használnak fűtésre, mint az uniós átlag, ezzel a második legrosszabbul teljesítő ország vagyunk. Ráadásul évente 130.000 lakóingatlan alapos felújítására lenne szükség ahhoz, hogy elérhessük a 2050-es dekarbonizációs célokat.
Mit tanulhattunk a rezsicsökkentésből?
A lakossági végső energiafogyasztása 2014 óta szinte folyamatosan nőtt; a rezsicsökkentésben érintett villamos energia, földgáz és távhő felhasználása 2014 és 2021 között összesen 34%-kal emelkedett, a földgázhasználat pedig 43%-kal. Vagyis a megnövekedett fogyasztás miatt a rezsicsökkentés klímavédelmi szempontból teljesen fenntarthatatlanná vált.
Hirtelen elszálló energiaárak
A rezsicsökkentés szabályait 2022. augusztus elsejétől jelentősen átalakították, miután az energiaárak világpiaci ára már hosszú hónapok óta óriásira emelkedett. Mindezt tetézte az orosz-ukrán háború, mely szintén hatással volt a lakossági energiafogyasztás mintázatára. Teljesen normális reakció volt a fogyasztók részéről érkező pánik, akik válaszul elkezdték visszafogni igényeiket és elsősorban gázfogyasztásukat, másodsorban áramfogyasztásukat igyekeztek csökkenteni, vagy korszerűbb fűtési módra kezdtek áttérni. (A MEKH adatai szerint az árszabályozás bejelentése utáni 12 hónapban a lakosság gázfogyasztása negyedével – kb. 1 milliárd köbméterrel – az áramfogyasztása 7%-kal esett vissza az előző évhez képest).
Óriási megtakarítási potenciál rejlik a lakásfelújításokban
A korábbi évek rádöbbentettek minket, hogy a főleg fosszilis energiahordozókon alapuló energiaellátás nem csak a környezeti fenntarthatóság szempontjából tesz minket sérülékennyé, hanem gazdaságilag és társadalmilag is.Valamint, hogya gázzal és fával történő fűtéssel szemben az otthonok mélyreható felújítása, energiahatékonyságuk szakszerű megtervezése és kivitelezése, valamint a modern elektromos fűtésre való áttérés lehet akörnyezetvédelem és az össztársadalmi jóllét záloga.
Irány az 55%! és a Szociális Klímaalap: igazságos rezsi- és lakáskorszerűsítési támogatások
Az energiaárak alacsonyan tartása nem oldja meg az energiaszegénység problémáját, ha az épületek energiahatékonysága nem javul. Az energiapazarlás mérséklésével,a tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével és az energiaárazás átalakításával egy sokkal igazságosabb és környezetkímélő jövő is elérhető. Pontosan ezeket a célokat szolgálja az Irány az 55%! (Fit for 55) elnevezésű jogszabályalkotási csomag és folyamat. Keretében már több uniós jogszabály módosult, illetve jött létre azért, hogy 2030-ra Európa elérje az 55%-os CO2-kibocsátás csökkentést, és 2050-re a karbonsemlegességet.
Az Európai Parlament azokat is támogatni kívánja, akiket a legjobban érint az energiaszegénység. Ezért a képviselők jóváhagyták az ambiciózus Szociális Klímaalapot, melyből olyan háztartásoknak nyújtható rövid és hosszú távú támogatás, akik erre szociálisan rászorulnak. Magyarország rendelkezésére hozzávetőlegesen 1000 milliárd forint állna 2026-tól 2032-ig.
Elektromos fűtéssel otthonod korszerű és gazdaságos fűtésirendszert kaphat
- Új építésű családi ház esetében (ahol az éves fűtési energiaigény nem haladja meg az 50 kWh/m2/év értéket) előnyt jelenthet az elektromos fűtés alacsony kialakítási költsége, ami messze alacsonyabb egy gázos fűtési rendszer kiépítési és anyagköltségénél. Továbbá nem kell gázterv, kémény-engedélyeztetés stb., ami idő és további költség lenne.
- Új ház építésekor/lakásfelújításkor kitűnő megoldás lehet elektromos hőtárolós padlófűtés.
- 30-50 m2 alapterületű kis lakásokba az elektromos radiátor, infrapanel lehet jó alternatíva
- Az elektromos fűtési módok pénztárcabarát alternatívát jelenthetnek akkor is, ha csak kiegészítő fűtésre van szükség.
Amennyiben lakásfelújításon gondolkodsz és át szeretnél térni az elektromos fűtésre, akkor a Czinege és Fiai Kft. a segítségedre lehet. Válaszd a környezetbarát és energiatakarékos megoldást, biztosítsd felújított otthonod melegét velünk!
Budapesti központi szám: + 36 (1) 613 9119
Kovács András: +36 (30) 294 6343
Piros Gergely: +36 (20) 416 9010
Jászberényi központi szám: +36 (57) 500 190
Sándorné Mizsei Bernadett: +36 (30) 554 7247
czinege@czinege.hu
